Szerző: Joó György Antal
A Grand Canyon – e monumentális természeti képződmény – mint nyitott könyv áll előttünk: 1,6 kilométer mély partfalain remekül tanulmányozhatók a rétegek kora, összetétele és a benne található már kipusztult élőlények maradványai. A terület folyamatosan emelkedik. Egyes nézetek szerint a Colorado folyó vájta ki a kanyon mélységeit.
Mi inkább azt gondoljuk, hogy a folyamatos emelkedés hatására vált szét és nyílt meg. A folyó csak elfoglalta a kínálkozó lehetőséget. Nincs arra példa a Földön, hogy egy folyó ekkora kanyont vágott volna, és a Colorado folyó nem is a legnagyobbak közül való.A Föld nagyméretű repedései viszont sok helyen megtalálhatók. Nem szembetűnő, de a kelet-csendes-óceáni térségben öt keresztirányú, mély árokrendszer, azaz törésöv található. Irányukat, méreteiket tekintve ezek a törésövek rokoníthatók a Grand Canyonnal. Keletkezésük okát az egész rendszer együttes értelmezésével együtt fejthetjük meg. Megfigyelhető a rétegek koruk szerinti kettes, hármas tagozódása. Az egyes korokban a rétegek anyaga általában nem változik, de a szemcsézet méretei igen. Arra a következtetésre jutottunk, hogy egy ütközési esemény történetét ezen a területen egy-egy rétegcsoport mutatja. Ha közel van az ütközés, akkor az első réteg a közvetlen anyagkilökődés anyagait tartalmazza. A második a légkörbe került durva, darabos kőzetekből tevődik össze, a harmadik meg a légkörből folyamatosan aláhulló finomszemcsés üledékeket tartalmazza. A rétegek számát és vastagságát meghatározza az ütközéstől való távolság is.